Orbán Viktor a szankciókról és a hazai élelmiszer ágazatról.
A következő napokban az egész magyar külkereskedelmi stratégiát hozzá kell igazítanunk a jelenlegi helyzethez – mondta szombaton a Gazdakongresszuson Orbán Viktor. A kormányfő szerint a jelenlegi Oroszország elleni szankciók mások, mint a korábbiak, ezek a nyugatnak is fájni fognak.
Ez a háború nekünk csak hátrányt hozhat gazdaságilag, a zsebünkön keresztül is abban vagyunk érdekeltek, hogy minél hamarabb béke legyen és az exportpiacainkat vissza tudjuk szerezni – mondta Orbán Viktor. Szerinte a jelenlegi szankció más, mint a korábbiak, ez olyan szankció, ami nekünk is fájni fog. Ha szerencsénk van, akkor nekünk fog kevésbé fájni, de erről senki nem tud semmi biztosat mondani.
A kormányfő szerint olyan intézkedések várhatók, melyeknek árát a nyugat is meg fogja érezni. A legfontosabb, hogy sikerüljön elérni, hogy a szankciós politika alól az energia kimaradjon, olyan szankciókat kell kivetnünk, melyek nem hajtják fel az energia árát.
Orbán Viktor ezt követően a magyar exportkitettségről beszélt, Oroszországba és Ukrajnába összesen a kivitelünk kevesebb mint 5%-a megy, ez “jelentős, de kibírható”. Nagyobb a baj az importtal, a teljes behozatalunk több mint 15%-a érkezik ebből a két országból, ezt már nehezebb menedzselni.
A miniszterelnök szerint az energiaárak mellett figyelnünk kell az árfolyamváltozásokra, hiszen a háború kitörése óta a közép-európai devizák libikókára kerültek.
A MAGOSZ-szal aláírt megállapodással azt vállaljuk, hogy vidéken senkinek se kelljen naponta egy óránál többet ingázni ahhoz, hogy európai minőségű szolgáltatást kapjon. Ebbe beletartozik az internetelérés is – emelte ki Orbán.
A nemzeti élelmiszeripar az a terület, ahol a kormánynak a következő években fontos döntéseket kell hoznia – emelte ki a miniszterelnök. Jelenleg az agrár kkv-k a vidéki Magyarország tartóoszlopai, viszont ezek a vállalkozások tőkeszegények. A következő időszakban nagyon fontos a kkv-k tőkeerejének fejlesztése, ráadásul az agrárium is egyre inkább a technológia és az innováció felé megy. Az egyetlen megoldás, a jövő útja az, hogy ezek a kisvállalkozások megpróbáljanak csatlakozni a nagy feldolgozóipari kapacitásokhoz. Az első veszély, ha ezek a feldolgozó kapacitások döntően külföldi kézben vannak, ma ez a helyzet.
A magyar élelmiszeripart meg kell erősíteni, ehhez pedig pénz kell – emelte ki Orbán Viktor. Eddig a nemzeti költségvetésből 17,5%-ot tett a kormány az uniós agrártámogatások mellé, ezt meg kell emelni. A kormány úgy döntött, hogy
17,5%-RÓL 80%-RA FOGJA EMELNI AZ AGRÁRTÁMOGATÁSOK MÉRTÉKÉT, EZ TÖRTÉNELMI ÁTTÖRÉS. Ezzel a következő években különböző forrásból összesen 9000 milliárd forint kerül az agráriumba. Ezzel a pénzzel el kell oda jutnunk, hogy az élelmiszeriparban a hazai feldolgozóipar részesedése 80 százalékos legyen.
A következő napokban az egész magyar külkereskedelmi stratégiát hozzá kell igazítanunk a jelenlegi helyzethez – mondta szombaton a Gazdakongresszuson Orbán Viktor. A kormányfő szerint a jelenlegi Oroszország elleni szankciók mások, mint a korábbiak, ezek a nyugatnak is fájni fognak.
Ez a háború nekünk csak hátrányt hozhat gazdaságilag, a zsebünkön keresztül is abban vagyunk érdekeltek, hogy minél hamarabb béke legyen és az exportpiacainkat vissza tudjuk szerezni – mondta Orbán Viktor. Szerinte a jelenlegi szankció más, mint a korábbiak, ez olyan szankció, ami nekünk is fájni fog. Ha szerencsénk van, akkor nekünk fog kevésbé fájni, de erről senki nem tud semmi biztosat mondani.
A kormányfő szerint olyan intézkedések várhatók, melyeknek árát a nyugat is meg fogja érezni. A legfontosabb, hogy sikerüljön elérni, hogy a szankciós politika alól az energia kimaradjon, olyan szankciókat kell kivetnünk, melyek nem hajtják fel az energia árát.
Orbán Viktor ezt követően a magyar exportkitettségről beszélt, Oroszországba és Ukrajnába összesen a kivitelünk kevesebb mint 5%-a megy, ez “jelentős, de kibírható”. Nagyobb a baj az importtal, a teljes behozatalunk több mint 15%-a érkezik ebből a két országból, ezt már nehezebb menedzselni.
A miniszterelnök szerint az energiaárak mellett figyelnünk kell az árfolyamváltozásokra, hiszen a háború kitörése óta a közép-európai devizák libikókára kerültek.
A MAGOSZ-szal aláírt megállapodással azt vállaljuk, hogy vidéken senkinek se kelljen naponta egy óránál többet ingázni ahhoz, hogy európai minőségű szolgáltatást kapjon. Ebbe beletartozik az internetelérés is – emelte ki Orbán.
A nemzeti élelmiszeripar az a terület, ahol a kormánynak a következő években fontos döntéseket kell hoznia – emelte ki a miniszterelnök. Jelenleg az agrár kkv-k a vidéki Magyarország tartóoszlopai, viszont ezek a vállalkozások tőkeszegények. A következő időszakban nagyon fontos a kkv-k tőkeerejének fejlesztése, ráadásul az agrárium is egyre inkább a technológia és az innováció felé megy. Az egyetlen megoldás, a jövő útja az, hogy ezek a kisvállalkozások megpróbáljanak csatlakozni a nagy feldolgozóipari kapacitásokhoz. Az első veszély, ha ezek a feldolgozó kapacitások döntően külföldi kézben vannak, ma ez a helyzet.
A magyar élelmiszeripart meg kell erősíteni, ehhez pedig pénz kell – emelte ki Orbán Viktor. Eddig a nemzeti költségvetésből 17,5%-ot tett a kormány az uniós agrártámogatások mellé, ezt meg kell emelni. A kormány úgy döntött, hogy
17,5%-RÓL 80%-RA FOGJA EMELNI AZ AGRÁRTÁMOGATÁSOK MÉRTÉKÉT, EZ TÖRTÉNELMI ÁTTÖRÉS. Ezzel a következő években különböző forrásból összesen 9000 milliárd forint kerül az agráriumba. Ezzel a pénzzel el kell oda jutnunk, hogy az élelmiszeriparban a hazai feldolgozóipar részesedése 80 százalékos legyen.
