Összefoglaló.
“A kormány víziója Európáról változatlan, olyan kormány fog alakulni, ami hisz a nemzetállamban” – mondta el Orbán Viktor, aki szerint ennek az ideológiának reneszánsza lesz Európában. A vízió másik alapillére a szövetségi rendszer megerősítése – mondta el a miniszterelnök, aki hozzátette, Magyarország jövőjét az Európai Unióban képzelik el, és NATO is nagyon fontos, erősebb hadseregre is szüksége lesz az országnak – tette hozzá.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy Európában egy gazdasági válság van kialakulóban, ezért fontos lesz a családok védelme. A miniszterelnök szerint a válság egyik kiemelkedő oka az energiaválság. Ezért ő az EU-ban azt fogja javasolni, hogy
- függesszék fel a fosszilis energiák megadóztatását,
- a villamosenergia árát ne legyen összekapcsolva a földgáz árával,
- szüntessék meg, hogy kötelező bioüzemanyagot kelljen bekeverni a sima üzemanyagok mellé.
Orbán Viktor szerint amíg tart a háború, addig az EU-nak ezeket meg kellene lépni, hiszen így meg lehetne állítani az energiaárak drasztikus elszállását. Orbán Viktor elmondta azt is, ma hosszan beszélt Putyinnal, azt javasolta neki, hogy azonnal hirdessen ki tűzszünetet, és azt is javasolta, hogy jöjjenek el Budapestre (orosz elnök, ukrán elnök, francia elnök, német kancellár), és tartsanak egy megbeszélést egy azonnali tűzszünetről.
Orbán Viktor újságírói kérdésre elmondta, Magyarországnak nem okozna problémát, hogy rubelben fizessenek Oroszországnak a földgázért, ezért ha ők ezt fogják kérni, akkor abban fognak fizetni. A magyar miniszterelnök beszélt arról is, hogy Oroszország szerepe megváltozhat Európában és Magyarország számára is, a mostani háború miatt. De azt még nem lehet tudni, hogy ez milyen minőségben fog történni.
Orbán Viktor beszélt Paks II-ről, azt mondta, egyelőre EU-s szankciók nem érintik az atomenergiát. Ezért ő abban bízik, hogy itt a munkálatok folytatódni fognak. A miniszterelnök viszont hozzátette, a beruházásnak 2023-ra el kellett volna készülni, de mint mondta: „Ebből 2023-re nem lesz atomerőmű.” Orbán hozzátette, több éves csúszásban vannak az atomerőművel, ennek a fő oka pedig szerinte az, hogy sok kül-, és belpolitikai támadás érte a beruházást.
Könnyen lehet, hogy semmi nem marad az orosz-magyar együttműködésből, azt ugyanis, amit közösen építettünk, lehet hogy el fogják söpörni a nyugati szankciók, ebből az alapállásból indul ki most az orosz-magyar párbeszéd, ezt pedig tudják az oroszok is
– mondta el újságírói kérdésre Orbán Viktor. A miniszterelnök további újságírói kérdésre elmondta, szeretnék kibővíteni a családtámogatások körét, és bár konkrét ötletei vannak, az európai válság réme nagyban befolyásolni fogja ezt.
Május végénél hamarabb nem valószínű, hogy feláll az új kormány
– mondta el újságírói kérdésre Orbán Viktor. A miniszterelnök beszélt a tanári bérrendezésről is, azt mondta, 10 százalékot idén is tudnak emelni, ennél többet csak akkor, ha a gazdaság megengedi. Arra a kérdésre, hogy a kormány tervei között szerepel-e az, hogy részlegesen kiszorítják a nemzetközi tulajdonú kereskedelmi láncokat Magyarországról, és az magyar tulajdonú szereplők piaci penetrációját minimum 50%-ra növelik, Orbán Viktor úgy felelt:
Nem lehetetlen.
A miniszeterelnök ugyanezt a választ adta arra a kérdésre is, hogy Lázár János várhatóan szerepet kap-e majd az új kormányzatban. Újabb kérdésére Orbán Viktor elárulta, hogy kormánya az adócsökkentések politikáját folytatja, legalábbis a családok esetében. Azt azonban elismerte, hogy bizonyos negatív gazdasági körülmények teljesülése esetén szó lehet olyan szektorok megadóztatásáról, ahol extra profit generálódik. Emlékeztetőül, a korábbi kormányzati ciklusokban is volt már erre példa, ilyen volt például a bankadó, a kiskereskedelmi láncokra kivetett különadó vagy épp a végül nem megvalósult netadó is.
