Kaiser úr sem adott választ arra, hogy a Nyugat miért nem adott garanciákat Ukrajna NATO mentességére és arra, hogy Ukrajnában a Kormányban nem lesznek idegen, kettős állampolgárok.
Villámháború lehetett az eredeti orosz cél, de állóháború lett belőle – állítja Kaiser Ferenc az ukrajnai háborúról. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar docense a Mandiner Podcast keddi adásában úgy vélte, az orosz stratégák fejében valószínűleg a krími forgatókönyv szerepelt: 2014-ben alig két hét alatt majdnem puskalövés nélkül foglalták el a területet, így most is arra számíthattak, hogy az ukrán hadsereg nehezen mozgósít majd, és a Nyugat a szankciókkal ugyanúgy meg fog csúszni, mint akkor.
A háború időzítésére vonatkozó kérdésre, miszerint Oroszország számára az afganisztáni és iraki háborúban meggyengült Amerika, a gyenge vezetésű Németország, a kisszámú európai NATO-erő és az ukrán NATO-csatlakozási folyamat felgyorsulása egy olyan konstellációt jelentett, hogy a Kremlnek most volt esélye erővel eldönteni Ukrajna sorsát, az egyetemi docens úgy válaszolt:
Ukrajna az utóbbi években gazdaságilag és kulturálisan levált Oroszországról,
2014 után a főleg az orosz piacra termelő gazdaságát átállította az európai piacokra, 2018-ban pedig vallásilag is elkülönült, levált a moszkvai egyházi központról és így önálló lett a kijevi patriarchátus.
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának oktatója
Miért nem az lett, mint a Krímben?
„2014 után Oroszország sem gazdaságilag, sem kulturálisan, sem politikailag nem volt vonzó már Ukrajna számára, ezért kellett lépnie Putyinnak. Más eszköze nem maradt, mint a nyers erő” – magyarázta Kaiser. Mint mondta, most is lehetett volna úgy, mint a Krím esetében, ha lett volna lakossági támogatás. De nem volt, még az olyan városokban sem, ahol többségükben oroszul beszélő lakosok vannak, azok identitása is inkább ukrán már.
