Hetvenöt éve, 1947. február 10-én írtuk alá a második világháborút lezáró párizsi békediktátumot.
Nem voltak illúzióink, de ez még a trianoni megszégyenítésen is túltett. Nemcsak visszaállította a megcsonkított határokat, de újabb három falut elvett, Csehszlovákiának ítélt, „védhető hídfőnek” Pozsony számára. Kaptunk egy új szomszédot is, a Kárpátalját einstandoló Szovjetunió képében. Hogy szem előtt legyünk… A trianoni diktátummal ellentétben az elszakított magyarság már kisebbségvédelmi rendelkezéseket sem kapott. Churchillék kiszolgáltattak bennünket Sztálin kénye-kedvének. (Igaz, elrendelték a megszálló szovjet csapatok kivonását, de törődtek is azok az ilyesmivel – 1991-ig maradtak. Itteni kitartottjaikkal együtt.)
