Novák Katalin személyében első alkalommal látogat magyar köztársasági elnök Irakba – tájékoztatta az MTI-t a Sándor-palota. A csütörtöktől szombatig tartó út programjai között szerepel találkozó a kint szolgáló magyar katonákkal, illetve a Hungary
Helpsprojektjeinek megtekintése.
Harc az Iszlám Állam ellen
Magyarország az Iszlám Állam ellen életre hívott nemzetközi szövetség tagjaként 2015-ben határozott arról, hogy egy kontingens partnerképesség-építési, őrző-védő és csapatkísérő feladatokat lásson el Irakban. A magyar misszió létszámát eredetileg százötven főben maximálták, amit később kétszázra emeltek, ám ezt jellemzően nem töltik fel teljesen, általában 130–160 magyar honvéd szolgál kint. Legutóbb szeptemberben indult 139 fős váltás, amelyben most először 41 fő tartalékos is helyet kapott.
A misszió helye az iraki Kurdisztán: a magyar katonák főként az ország északkeleti – Iránnal is határos – részén elterülő, Erbíl központú autonóm területen dolgoznak, amelynek saját biztonsági erői is vannak. Ezt a területet teljes egészében sosem hódította meg az Iszlám Állam, sőt viszonylag gyorsan kiverték őket. Ennek ellenére a terrorszervezet rejtett sejtjei máig aktívak, ideológiájuk tovább él, a fenyegetés nem múlt el teljesen.
Az Iszlám Államot legyőzték, de ideológiája tovább él
A terrorszervezet pusztításának kiheveréséhez még évtizedekre lesz szükség. Az üldözöttek most sem érzik biztonságban magukat.
Rendszeres rakétaeső
A másik veszélyt a rendszeres rakétázások jelentik. Az utóbbi időben Irán indított több rakéta- és dróntámadást kurdisztáni célpontok ellen, mert állításuk szerint az ott működő kurd milíciáknak köze van a perzsa államban kirobbant rendszerellenes tüntetésekhez. Emlékezetes, hogy miután 2020-ban az amerikaiak Bagdadban végeztek Kászem Szolejmánival, az iráni Forradalmi Gárda tábornokával, a megtorló csapás az amerikai vezetésű erbíli repülőteret is célba vette. A magyar honvédek időben fedezékbe húzódtak, közülük senki nem sérült meg. Az Iránhoz köthető, főként síita milíciák azóta is gyakran lőnek be a térségbe.
Sőt, novemberben a török légierő is csapást mért észak-iraki célpontokra azt követően, hogy a terrorszervezetként számon tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) robbantásos merényletet követett el Isztambulban.
Magyarország segít
Az Iszlám Állam 2014-es hódításai során egyik első dolga volt az Irakban élő vallási kisebbségek, így a jazidik és keresztények üldözése és lemészárlása. – Elfoglaljuk a ti Rómátokat! – üzenték a terroristák még hatalmuk csúcsán, propagandavideójukban hírhedt fekete zászlójuk lebegett a vatikáni Szent Péter tér felett. Nem csoda, hogy aki csak tehette, menekült.
Míg húsz évvel ezelőtt nagyjából másfél millió keresztény élt az országban, mára becslések szerint jó, ha 120 ezren maradtak.
Ezért is volt üzenetértékű, mikor 2020-ban Ferenc pápa Irakba, köztük a terroristák fővárosaként számon tartott, öt éve felszabadított Moszulba, illetve Erbílbe is ellátogatott. Az elvándorlás az országból még mindig óriási problémát okoz, az ENSZ adatai szerint az Európába érkező illegális migránsok kilencedik legnagyobb csoportja iraki volt.
